Szűcs Mariann vagyok, 53 éves. Mindig túlsúlyos voltam. Fiatalon is, de akkor még a „mindenhol szép kerek” kategória. Sajnos a kilók kúsztak egyre feljebb, az időszakos diéták, fellángolások néha visszavettek ebből, de bizony már jó pár éve nem tudtam 100 kiló alá kerülni.
A mozgás nehezemre esett, és bizony utolért a várható: magasabb vércukorszint, magas pulzus, vérnyomás. Az se utolsó szempont, hogy a normális, a szakmámban elvárt üzleties öltözködés is egyre problémásabbá vált, nagy méretet vagy nem lehet kapni, vagy ha igen, az sehogy se áll az emberen. A próbafülke tükre meg…. , hát szóval nem kegyelmez.
Az elhatározás, hogy valahogy változtatni kell, megszületett. Kifejezetten olyan valamit kerestem, ahol csoportosan próbálnak küzdeni a kilók ellen, és együtt edzés van. És hál’ Istennek, áprilisban rátaláltam a TeamFit-re.
Kételkedtem, hogy így, ötven felett is való-e vajon nekem, meglehetős túlsúllyal, ezért hát felhívtam Gábort, aki nagyon szimpatikusan, nem erőszakosan győzködött, hogy mindenképp! Elkezdtem az edzésekre járni május végén.
Az első meglepetés az előadáson ért: más típusú tanácsokat, diétát kaptam, mint eddig bárhol. Nagyon rokonszenves volt, hogy nincs drasztikus kalória megszorítás, betarthatónak tűnt a diéta. Az meg különösen tetszik, hogy nincs mögötte semmi burkolt termékértékesítés, Gábor nem akart ránk beszélni semmi „csodaszert”.
Ma már elmondhatom, hogy nagyjából tudom is tartani a diétát, a legnagyobb nehézséget a megfelelő mennyiségű fehérje bevitele okozza mind a mai napig, időnként ezért fehérje dús szeletet, turmixot is fogyasztok, főleg az edzés napokon. Május végétől július végéig 8 kilót fogytam, egyenletesen, éhezés nélkül.
A második, számomra igen kellemes meglepetés az volt az edzéseken, hogy mennyien járnak hasonló cipőben, túlsúlyosok, vagy idősebbek, de mégis, szeretnének változtatni. És elkezdődött… Nagyon nehéz volt, ma se könnyű.
Hihetetlen erőt, motivációt ad az, hogy látod magad körül a többieket, hogy nekik se könnyű, mégis csinálják. Gábor pedig odafigyel: mindenkire, egyenként is.
Nem volt eddig még soha olyan gyakorlat az edzések során, amire ne tudott volna egy könnyített alternatívát adni, ha valaki nem tudta végrehajtani, amit ő mutatott. Mert persze neki minden olyan könnyen megy, amikor bemutatja, nem is tűnik nehéznek. Bezzeg amikor nekem kell csinálni…De csinálom, egyre lelkesebben.
Ki nem hagytam volna egyetlen edzést se, és ezt nagyon megkönnyíti, hogy amikor nem tudsz menni a vállalt időpontodban, van több alternatívád pótolni.
Ekkor jött a felhívás a program lezárását követő 3 napos edzőtáborra. Hát, gondoltam, ezt biztos nem nekem találták ki, én, edzőtáborba?! De edzőtársaim, akik már voltak ilyenen, addig győzködtek, míg elmentem. És nem bántam meg. Három nap alatt 6 emberpróbáló edzés! Szenzációs érzés a végén, hogy megcsináltam!
Ezek után a nyaraláskor bevállalt hegyi túrák már meg se kottyantak, szinte zerge tempóban kaptattam felfelé a meredek szikla lépcsőkön. A férjem, aki korábban rendszeresen kénytelen volt bevárni engem ezeken a terepeken, alig tudta velem tartani a lépést.
Azt kell, hogy mondjam, minden bizonnyal életem egyik legjobb döntése volt csatlakozni ehhez a szuper csapathoz.
Sólyom Gábor személyében pedig egy kivételes embert ismertem meg. Amit kitalált, és teljes lelkesedéssel, hittel, élvezettel csinál, az nagyszerű, és a javunkra válik. Folytatom a programot, ez nem is kérdés!
Mariann