4 hónapja kezdtem el a TeamFit csoportos fogyókúrás edzéseit. Nagyon sok éven keresztül megmagyaráztam magamnak, hogy miért ér ez még rá 1-2 hónapot. De végül rászántam magam, és jelentkeztem.
Mivel pár nap múlva 40 éves leszek, nagyon rám fért már, hogy felrázzon valaki, és ráébresszen, nagyon rossz kondiban és formában vagyok.
Vállalkozó vagyok, bár sokat dolgozom, de be tudom osztani a saját időmet. Ezért az edzéseken nagyon kevés kivétellel, mindig ott vagyok.
Gábor már az első pillanatban nagyon szimpatikus volt, mint edző, és mint ember is. Mind kettő nagyon fontos számomra, nem kérdés, hogy maradtam, maradok.
Az edzések mindig nagyon jó hangulatban folynak, nagyon hamar észrevettem magamon a fejlődést. De a meglepő mégis az volt, hogy a napokban összefutottam egy régen nem látott barátommal, és nagyon megdicsért, mennyire jól nézek ki, és azt kérdezte, edzek valamit?
Az elismerés mindig jól esik, valamint, motivál, hogy mostantól még jobban oda tegyem magam. Hiszen van értelme az edzéseknek. Nem oly régen 2-300 méter futás is nehezemre esett. Most akár egy órát is futok gond nélkül. Nem gondoltam volna, de eljutottam oda, hogy hiányzik az edzés!
Vizet előtte is sokat ittam, a csirkét, halat is imádom, a csokit nem különösebben szeretem. Így a táplálkozás része, nekem nem okozott gondot. Bár nekem is volt pocakom, azóta, gyakorlatilag eltűnt. Inkább a gondolataim kellett kicsit átrendezni, hogy ne akkor edzek, amikor ráérek, hanem ha edzek, aznap nem érek rá. Ennyi.
Amikor az ember rájön erre a nagyon egyszerű dologra, elkezdi az életét, az edzései köré szervezni. Beáll a rend újra, és simán megy minden tovább, gond nélkül. A család is megszokja, igazodik hozzá. Hétfő –szerda, edzés nap. Nem Én megyek a gyerekért, nincs délután bevásárlás, stb.
Ahhoz, hogy az ember elkezdjen bármit is, elhatározás kell. Egyszerűen csak le kell jönni, a többi már jön magától. Hamar belerázódik az ember, mivel jó a csapat és mindig jó a hangulat. Egyedül nem jó edzeni, de csapatban más. Visznek a többiek előre, csinálod, ha már ott vagy. Nekem is Ők segítettek!
Karesz